Tudatosság és látványos fejlődés

Tudatosság és látványos fejlődés

FarmInfo szakmai kiadványunk év végi számában partnereink közül a Rábapordányi Mg. Zrt-t szeretnénk bemutatni.
A bemutatás érdekében bő két és fél órás interaktív beszélgetésre került sor, amelynek keretében sok mindent megtudtam a cég régmúltjáról, közelmúltjáról és jövőbeni céljaikról. Rábapordány részéről az interaktív beszélgetés alanyai Bóna Szabolcs ügyvezető igazgató, a szarvasmarha ágazatot irányító Németh Lajos, valamint a cég alkalmazásában álló ellátó állatorvos dr. Ferenczy Dávid voltak.

A beszélgetésre készülve összeállítottam egy kérdéssort, melyről úgy gondoltam, hogy egy cég bemutatásához szükséges. Kérdések révén érintettük a tejtermelés rendszerváltás előtti és utáni időszakának rövid kronológiáját, a gazdálkodáshoz szükséges termőterületek változását, a humán erőforrás kérdését, tejtermelésük jelenlegi helyzetét, és a már megvalósult fejlesztéseket, valamint a következő 10-15 év céljait.

Magyarországon az elsők között volt, hogy Rábapordányban 1949 novemberében szövetkezet jött létre Szocializmusért Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet névvel. Később az 1970-es évek elején a rábapordányi szövetkezet beolvadt a döri Vörös Csillag Szövetkezetbe, így a művelt földterület 3000 ha-ra bővült. A földek mellett állattenyésztés tekintetében a 60-70-es években tartottak birkákat, 2 db 100-as istállóban brojler csirkéket, de igazi jelentőséggel a sertés és a szarvasmarha bírt. 1978-ban került a szövetkezethez Bóna Szabolcs édesapja, amikor is még erős volt a háztáji gazdálkodás és ez a helyzet kitartott egészen a földterületek privatizációjáig. Ekkor 3 kijáró gulya volt a két faluban 1500 tehénnel, miközben a rábapordányi tehén állomány 200-250 db magyartarka tehénből állt. 1978 és 1979 között fajta átalakító keresztezéssel elindult a tisztavérű holstein fríz állomány kialakítása, importált szaporítóanyag mellett hazai szűz és vemhes üszők vásárlásával.

A 80-as évek első felében számos beruházás révén kialakult az a két telephely, ahol mai napig is folyik a szarvasmarha tenyésztés és tejtermelés. Dörben épült egy új növendék üsző telep kiegészülve egy hízó istállóval, Rábapordányban pedig egy borjúnevelő és egy szárazonálló istálló mellett 4 termelő istálló létesült. 1987-re a tehén létszám elérte a jelenlegi 550-600 db-ot. Ekkor a teheneket 3 aknán 2×8 álláson fejték Mille gépekkel. A következő fordulópont a rendszerváltás időszaka, amikor is a háztáji állomány teljesen leépült, amivel párhuzamosan megtörtént a vagyonnevesítés, valamint a kilépő szövetkezeti tagok kifizetése és létrejött a Csukás Zoltán névre hallgató Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet, aminek ekkor már csak 160 tagja volt. 2001 januárjában megalakult a jelenlegi Rábapordányi Mg. Zrt. 116 tulajdonossal. A földterület lecsökkent 1200 ha-ra, amiből 1000 ha szántó, valamint 200 ha legelő, amelynek nagy része a két telep közvetlen közelében van, és jelenleg kaszálóként működik. 2007-ben egy amerikai tanulmányút révén koncepciót váltottak, ami alapjában arról szólt, hogy a szarvasmarha állományt egységesebbé kell tenni. Saját tenyésztői szempontok alapján el kezdtek dolgozni egy szűkebb bikaparkkal (max. 6 db bika). Ekkor vette át az ágazat irányítását Németh Lajos.
2002-ben a fejőházban a Mille fejőgépeket lecserélték Foolwood gépekre, miközben a 3 aknán történő fejést aknánként bővítették 2×12-es állásra, és egy új ivarzás megfigyelő- és telepirányítási rendszert is kapott.
Ezzel párhuzamosan elkezdték a növénytermesztési géppark tömegtakarmány gyártásra vonatkozó eszközállományát korszerűsíteni és arra törekedtek és törekszenek, hogy megfelelő mennyiségű és minél homogénebb tömegtakarmányokat készítsenek. Fontos kritérium, hogy a tömegtakarmányoknak a legrosszabb esetben is minimum közepes minőségűnek kell lenniük, ami egyben a bendő valós monodiétás takarmányozását tudja szolgálni. Tömegtakarmányok tekintetében a fő bázis a silókukorica szilázs, ami a TMR-en belül 55 %-tól akár 70 %-ig is terjedhet. Ez egészül ki rozs szenázzsal és lucerna szenázzsal. Olaszperje tekintetében volt próbálkozás, de nem igazán sikerült. Ezért úgy döntöttek, hogy a rozs mellett törnek lándzsát, már csak abból a megfontolásból is, hogy a fűfélék hamar kimerítik a talaj tápanyagkészletét, valamint a rozs után a másodvetés könnyebben kivitelezhető. A lucerna termőterülete így a régi 100 ha-ról visszaesett 50-60 ha-ra, a rozs szenázs területe pedig megnőtt 140-150 ha-ra, míg a silókukorica szilázs készítés a másodvetéssel együtt jelenleg 250-300 ha-on zajlik. Szántó területeik túlnyomó része réti öntéstalaj átlagosan 20-22 AK értékkel. Az AK érték esetükben kevésbé mérvadó, aminek történelmi háttere van. Annak idején a volt uradalmi területek a Festetics család, valamint a Premontrei egyház tulajdonában álltak, akik abban voltak érdekeltek, hogy alacsonyabb minősítés révén kevesebb adót fizessenek, míg ezzel szemben a vitézi területek gazdái a magasabb értékbesorolásban voltak elkötelezettek.

Ma ott tartanak, hogy tejtermelésük ez évben eddig laktációt zárt tehenek esetében meghaladja a 13.200 kg-ot. Ez egy nagyívű fejlődés, főleg annak tükrében, hogy 13 évvel ezelőtt ez még csak 9.055 kg volt. Igazgató úr szerint a gyors fejlődés annak köszönhető, hogy több tényező egymásra épülve szolgálta és szolgálja a termelés érdekét.

Mik ezek a tényezők:

  • tömegtakarmány előállítás terén az elmúlt évek során rendkívül sokat fejlődtek,
  • 2007-ben elhatározott genetikai egységesítés révén ma már ott tartanak, hogy állományuk valóban homogénebb,
  • igyekeztek a tehenek komfortját fokozni, igaz a növekvő mélyalom maradt, de
  • 2012 és 2013 között lefedték az etetőasztalokat
  • 2014-ben beüzemelésre került az új paralel 2×18-as állással rendelkező fejőház BouMatic fejőgépekkel és HerdMatrix-al
  • régi istállóik oldalfalait megnyitották
  • 2018 tavaszán érkezett egy új 14 m3-es önjáró RMH etető kocsi
  • 2018 júniusában két termelő istállóban felszereltek 24 db nagy teljesítményű ventilátort, így az istálló egyedeinek nyári tejvesztése erősen mérséklődött
  • 2019 májusában a másik két istállóban szintén beüzemeltek 24 db nagy teljesítményű ventilátort
  • 2020-ban minden istálló tetőszigetelést kapott

Rábapordány ventilátor

Telepeiken 24 fő fizikai dolgozó mellett az ágazat menedzselését 5 fő végzi. Szerencsésnek mondhatják magukat, mert viszonylag fiatal munkaerőt tudnak alkalmazni, akik csapatként tudnak dolgozni a telepen.

Robotfejés kapcsán elmondták, hogy álláspontjuk szerint bértömeget ezzel a beruházással nem tudnának megspórolni, mert 2-3 fejő munkabérét magasan kvalifikált munkaerővel kell pótolni, aki a gépeket működtető szoftverhez ért. Ezzel kapcsolatban inkább elfogadhatóbbnak tartanák azt a megoldást, hogy a tehenek fejése aknán történne robotkarok segítségével, már csak azért is, mert az elmúlt évek során a tenyésztők mindent elkövettek annak érdekében, hogy homogén mixeket készítsenek. Ezzel szemben a kalodás robotfejőkhöz adaptált PMR és robottáp takarmányozási tapasztalatai még elég frissek.  Meggyőződésük, hogy a fejést úgy lenne értelme automatizálni, hogy a teljes TMR etetését ne hagyják elveszni, hiszen ez biztosabb irányított takarmányozást tesz lehetővé. Igazgató úr azért hozzátette, hogy e tekintetben nem biztos, hogy igaza van, de a jövőbeni tapasztalatok alapján ez ki fog derülni.
A bemutatást a cég jövőbeni terveivel folytatnám, ugyan is az interjú végén feltett kérdésem a következő volt. „Mit gondol a tejágazatuk jelenlegi helyzetéről, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20-25 évben számos beruházást hajtottak végre?”

Ügyvezető igazgató egy kis gondolkodást követően az mondta, hogy a kérdés igen komplex, de természetesen a saját szemszögükből megválaszolható. “Nem elegendő csak tejtermelőnek lenni, hanem olyan növénytermesztőnek is, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a tejtermelés tenyésztési programjában az állatok genetikai képességei kibontakozzanak.
E mellett kiemelte, hogy nem elég egy lábon állni, hanem más bevételi forrással is rendelkezni kell, ami a tejágazat jövedelmezőségét jobb pozícióba helyezi.” Igazgató úr erre példaként a németországi kisebb létszámú telepeket említette, ahol az értékesített tej által generált árbevétel kiegészül a biogáz üzemekben megtermelt áram értékesítésével. Természetesen azt is hozzátette, hogy ott, az áram értékesítése azáltal tud a tejágazat jövedelmezőségéhez hozzájárulni, hogy dotációkkal van bástyázva.
Ezért ők keresnek egy olyasfajta pillért, ami a támogatások torzító hatásától mentes és a piaci versenyben meg tudja állni a helyét. Az ügyvezető őszintén elmondta azt is, hogy az általuk felnevelt vemhes üszők önköltsége kissé magas, aminek okaival tisztában vannak. Így Oroszországba, valamint a FÁK államok valamelyikébe irányuló értékesítésnek a jelenlegi nyomott árak mellett nincs értelme. Komolyabb beruházást az itatásos borjak, valamint a növendék üszők esetében az elmúlt években nem valósítottak meg, viszont a hatékonyabb nevelés érdekében a közeljövőben e téren invesztíciókat terveznek. Többek között egy olyan korszerű istálló létesítését, amiben a borjak itatása automatizálva van, valamint ezen felül a növendéküsző telep tartástechnológiáján is, kívánnak korszerűsíteni. Jelenleg a felnevelt üszők mindegyike tehénné válik, ami erőteljesebb szelekciót tesz lehetővé az állományban, hiszen a telep tehénlétszáma a jelenlegi befogadóképesség maximumán van (600 db tehén és szaporulata).

Rábapordány fejóaknaAz interjú során ekkor rákérdeztem, hogy esetükben mi is lenne az a másik pillér, ami a tejágazatuk jövedelmezőségét szolgálná. Szerintük a tejtermelés területén a világban zajló események a következő irányba mutatnak. Azok az országok, amelyek tejtermékek tekintetében a közelmúltban és még napjainkban is importra szorulnak, azok törekszenek arra, hogy önellátóvá váljanak. Ennek érdekében ők jelenleg Európából s így Magyarországról is vemhes üszőket vásárolnak, hogy feltöltsék telepeiket. Tehát ez jelenleg zajlik és az elkövetkező 10-15 évben folytatódni is fog. Az is látszik, hogy ezek a nagy telepek a vemhes üsző import révén különböző genetikai hátterű állományokból származó egyedekkel töltődnek fel, azaz e tekintetben igen heterogén állománnyal kell a termelést elindítaniuk, miközben az ágazatukba komoly tőkemennyiséget pumpáltak és pumpálnak, hogy mérethatékonyságból adódóan az minél előbb megtérüljön.
Bóna Szabolcs véleménye szerint a megtérülés idősíkra vetített intervalluma akkor lesz a lehető legkedvezőbb, ha a nagy befogadóképességű korszerű, modernizált istállókban és fejőházakban homogén genetikával termelnek. A kérdés csak az, hogy ezt milyen hamar szeretnék elérni. Természetesen tulajdonosi fejjel gondolkodva a lehető leghamarabb, hiszen az idő drága! Ennek érdekében kulcsmomentum lehet az, amikor áttérnek a különböző genetikai háttérrel rendelkező vemhes üszők vásárlásáról arra, hogy a világ egy meghatározó szegmenséből nagy mennyiségben, elérhető áron, kiváló genetikai háttérrel rendelkező embriókat importáljanak. E tekintetben Oroszország és a FÁK államok földrajzi elhelyezkedése Magyarország szempontjából versenyelőnyt jelenthet más nagy múltú tejtermelő országokkal szemben. A Rábapordányi Mg. Zrt. a közeljövőben erre a hullámra szeretne mielőbb felkészülni. A telepeiken ennek érdekében születtek és fognak születni beruházások, amik a megtermelt hozamok tekintetében az előbb említett államok esetében jó referenciát jelenthetnek. A tudatosság jól lemérhető abból, hogy 2007-től 2019-ig a 305 napra vetített laktációs termelés miként változott. 2007-ben a laktációs termelés még csak 9.055 kg volt, ami 2010-re elérte a 9.600 kg-ot, 2015-ben a 11.400 kg-ot és 2019-ben a 12.347 kg-ot. Az idei évben a már laktációt zárt tehenek termelése jelenleg 13.200 kg-nál jár. Tenyésztési program tekintetében ezt a fejlődést úgy generálják, hogy meghatározott paraméterek alapján továbbra is szűken maximálják a termékenyítésre szánt bikák számát, miközben lehetőségeikhez mérten beruházásokat hajtanak végre, hogy a magas genetikai potenciával rendelkező állományt minél jobban kiszolgálják tömegtakarmányokkal, illetve komfortérzetüket növeljék.

Véleményük szerint a kérdés komplexitása abban rejlik, hogy ez által egy olyan versenytársat teremtünk, aki a jelenlegi exportpiacainkon előbb utóbb labdába fog rúgni, miközben azon országok száma értelemszerűen nem bővül, amelyek kedvezőtlen természeti adottságaik révén élelmiszeripari termékek tekintetében importra szorulnak. Tehát, ha úgy tetszik, ezzel párhuzamosan egy adott ország belső élelmiszeripari piaca felértékelődik. E tekintetben Magyarország tejtermelőinek és tejfeldolgozóinak egymásra utaltsága egyértelmű, és csak szoros szimbiózisban tudnak létezni, azaz egyik a másik nélkül nem tud talpon maradni. Természetesen ebben a 10-15 évben, hazánkban minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a fogyasztói szokásainkat árérték alapú szemlélet alapján erősítsük, úgy, hogy a hazai termékek iránti elkötelezettség fokozódjon. Ezzel párhuzamosan az élelmiszeriparban olyan termékek fejlesztését kell segíteni és ösztönözni, ami a belső piacunkon is versenyképes, valamint egyben export alapot is tud nyújtani.

A másik fontos tényező, hogy a tejtermelést a mérethatékonyság fokozásával fejleszteni kell. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 600-as tehén létszámot első lépésként növelnünk szükséges. Eddigi beruházásaink legyen az az állattenyésztésben vagy növénytermesztésben az minden esetben méret és a költséghatékonyság medrében valósult meg és a jövőben is ennek jegyében fog megvalósulni. Ez alól egyetlen kivétel van, ez pedig az egy aknás, 2014-ben átadott 2×18 fejőállással rendelkező, paralel fejőház BouMatic technikával. Ez a fejlesztés az akkori és még a mai tehén létszámhoz képest túlzó volt, de tudatos, hiszen már akkor elhatároztuk, hogy első lépcsőben a mérethatékonyság növelése érdekében a tehén létszámot közel 900 db-ra szeretnénk megemelni. Tehát szilárd meggyőződésük, hogy minden szellemi kapacitásukkal arra kell törekedni, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten a Rábapordányi Mg. Zrt. a világ top 25 %-ba tartozzon.

A Rábapordányi Mg. Zrt. 2016 őszén lehetőséget biztosított a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-nek, hogy a termelés bizonyos szegmensében lévő egyedek takarmányozását átvegye. Ez akkor még csak a teljes növendéküsző állományt, valamint a szárazonálló és előkészítő csoportokban lévő tehenek takarmányozását jelentette. Az ügyvezető-igazgató ekkor már hallott az ún. Complete Dairy Programról, amelyben a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., mint takarmánygyártó vesz részt. Több amerikai tanulmányút során arra az elhatározásra jutottak, hogy e program segítségével elindulnak azon az úton, melyen az amerikai gyakorlatban bevált protokolláris folyamatokat és takarmányozási megoldásokat átültetik saját ágazatukra, így 2017 februárjában a Rábapordányi Mg. Zrt. belépett a programba. Ennek keretében jelenleg is egyedi premixeket (KSZP-911, KSZP-912 és KSZP-913) gyártunk számukra, amelyek nincsenek standardizálva, azaz összetételük tekintetében évről-évre változnak annak megfelelően, hogy az adott évszak monodiétás takarmányozásához milyen minőségű tömegtakarmányok állnak rendelkezésre. Az ügyvezető-igazgató kiemelte, hogy a programnak ez az egyik legfontosabb erénye, azaz az additív takarmányokat tartalmazó egyedi premixek az adott takarmányozási helyzethez igazodva rugalmasan kezelhetőek és az adott évben akár több ízben is változtathatóak.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., mint a Comlete Dairy Program-ban szereplő takarmánygyártó, a jövőben is az egyedi igényekhez igazodó rugalmasság hosszú távú biztosításával kíván a tudatosan felépített célok elérésében partner lenni és ehhez sok sikert, kitartást és jó egészséget kíván. Továbbá ezúton köszönjük az interjú során tanúsított nyitottságot és az őszinte beszélgetést.

Halász Róbert
szarvasmarha szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hasonló bejegyzések