A hazai tejtermelés élvonalában – Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt.

A hazai tejtermelés élvonalában – Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt.

A Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt. tejelő tehenészete hosszú évek óta az élbolyba tartozik termelési eredményei és állatállományának nagysága alapján is. Régi partnerünknél az elmúlt években rengeteg változás történt, ezekről is beszélgettünk Baki Zoltán főállattenyésztővel, aki 2007 májusa óta vezeti a szarvasmarha ágazatot.

A Zrt az Egyetértés Mg TSZ utódjaként alakult 2001-ben, jelenleg több mint harminc magyar természetes személy tulajdonában van – kezdte Zoltán a cég bemutatását. Az átlagos dolgozói létszám 116 fő, ebből hetvenen dolgoznak az állattenyésztésben, amely a cég árbevételének mintegy kétharmadát biztosítja. Az ágazat két telephelyen helyezkedik el, Pápasalamonban történik a 4-5 hónapos korban kiszállított tenyészüszők felnevelése, melyek aztán 4-5 hónapos vemhesen térnek vissza a nemesszalóki tehenészetbe. A teljes állatlétszám 2818 db, ebből 1297 a tehén, melyből 1165-öt fejnek. Az állomány 2016-ban 11763 kg-os zárt laktációs termelést produkált. A 2017. márciusi befejés adatai alapján 38,8 kg a fejési, 34,3 kg az istállóátlag, 3,5%-os zsír és 3,2%-os tejfehérje-tartalommal, 200000 alatti szomatikus sejtszámmal. A megtermelt tejet az Alföldi Tej Kft.-n keresztül értékesítik, mely cég egyik legnagyobb tulajdonosai is.

A telepi menedzsment meghatározó minden állattenyésztési telep életében, Nemesszalókon évek óta jól működő, összeszokott csapat végzi a különböző területek irányítását, melyben mindenkinek személyre szabott feladatai vannak. Tóth László a takarmányozással kapcsolatos munkákat szervezi, Filátzné Páli Judit a borjúnevelés mellett a tenyésztői feladatokat látja el, Kocsis Zsolt pedig a tejházért, tejminőségért felel. Az állategészségügyi csapatot két állatorvos vezeti, Dr Tóth Csongor és Dr Feczkó Péter.
A Zrt. és a 2006-ban alakult Agroszalók Kft. összességében 3000 hektáron gazdálkodik, gyenge talajadottságok (14 AK átlagosan) mellett is biztosítva az állatállomány takarmányigényét. Kukoricaszilázs, kukorica, őszi búza, őszi árpa, cirokszilázs, lucerna szenázs és –széna, olaszperje szenázs, rozsszenázs és réti széna a saját előállítású takarmánykomponensek, ezeken kívül fehérjedarákat (repce, napraforgó), nyalósót és egyéb takarmánykiegészítőket vásárolnak.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-től – mely 2006 óta partnere a cégnek – a premixeket, speciális kiegészítőket és a Soyzint vásárolják, amely termék szójababból, kíméletes hőkezeléssel készítve kiváló bypass fehérje- és energiaforrást jelent a nagytermelésű teheneknek.

A takarmánykiosztást 18 m3-es, két függőleges csigával rendelkező silómarós, önjáró keverő-kiosztó Faresin etetőkocsival végzik, amely takarmányanalizátorral is rendelkezik, így az adott takarmánykomponens szárazanyagának megváltozása esetén (csapadékos időjárás, nagyméretű silódepó esetén előforduló változások) korrigálja az adagba bekevert komponens mennyiségét. Az analizátort már 5 éve használják, segítségével a korábban pl. esős időjárás után tapasztalt változó étvágy és hasmenés okozta problémák megszűntek – nyugtázza elégedetten Zoltán. A takarmányreceptúrák összeállítását Halász Róbert szaktanácsadó végzi a rendelkezésre álló tömegtakarmány bázis, az alapanyagok aktuális beszerzési árának és a telepi etetési tapasztalatoknak a figyelembe vételével. A takarmányozási program gyakorlati megvalósulását vályúminták rendszeres vizsgálatával ellenőrzik (táplálóanyag-tartalom és fizikai szerkezet). Minden nagyobb léptékű receptúra változtatás során az etetőasztalról vett TMR – mintákkal párhuzamosan trágyamosás és pontozás segítségével ellenőrizzük az adagok emészthetőségét, ezen felül természetesen évente anyagforgalmi vizsgálatokkal (vér, vizelet) is kontrolláljuk állományunkat.
A 80-as évek elején épült épületek és a korábban használt fejéstechnológia a 2000-es évekre elavultak és a férőhelyet tekintve sem feleltek meg a telep igényeinek. Az állatlétszám növekedése, színvonalas tartása és a nagy hozamú, kiváló minőségű tejtermelés fenntarthatósága további növelésének lehetősége megkövetelte e két kulcsfontosságú területen az előrelépést. Új, korszerű istállók, fejőház, felhajtóút épültek és megújult a szociális épület is – mondja Baki Zoltán.

Az új, 2 x 504 férőhelyes Brauer tehénistállók decemberben lesznek két évesek. A korábban használt mélyalmos, napi almolású, gépi trágyatolást és jelentős kézi munkaerőt igénylő épületekhez képest az állatok nyugodtabb pihenését biztosító pihenőbokszos istállók épültek. A trágyázást szakaszos üzemű hidraulikus trágyalehúzó végzi. Jászol helyett etetőasztalra kapják az állatok a takarmányt, melynek esetleges maradéka géppel kitolható és visszamérhető, ill. a kistejű csoporttal feletethető. A tehenek a bokszokban keményfa forgáccsal felszórt gumimatracokon pihennek, komfortérzetüket a ventillátorokon kívül a nyári melegben párásító rendszer is javítja illetve az istállók oldalfelületén lévő függönyök is nyithatóak. Az istállókért az istállómester felel, az ő dolga a trágyaeltávolító rendszer működtetése és az ivarzók felírása is. A selejtezett, apasztás előtti vagy sánta tehenek a régi mélyalmos istállókban vannak elhelyezve, akárcsak a pihenőbokszokba nem beszoktatható jószágok is.
A 2 x 24 férőhelyes DeLaval parallel fejőház szeptemberben lesz 5 éves. A korábban használt zsúfolt, alacsony belmagasságú fejőházhoz képest az új épület teteje, oldala nyitható és immár egyedenként mérhető a tejtermelés, egyedi azonosítóval és ivarzásmérővel vannak ellátva a tehenek. Mindez gyors beavatkozást tesz lehetővé az ivarzók és a megbetegedett tehenek esetében. A többutas válogatókapuval ellátott inszeminálóhelységből nyílik az orvosi szoba és a műtő. Míg korábban a 40 fejőállást 2 x 2 fejő látott el, az új fejőárokban a 48 tehenet hárman fejik.
A fenti beruházások eredményeképpen jelentősen csökkent a tőgyproblémás és az önmagukat kiselejtező tehenek aránya, javult a tejminőség és a nyári extrém meleg időszakok sem okoznak nagyobb mértékű tejtermelés kiesést, valamint a szaporodásbiológia és tehénkiesések területén korábbi önmagunkhoz képest jelentős javulást eredményeztek.

Az elmúlt két év a nyerstej piaci árának mélyrepülése miatt aligha nevezhető sikertörténetnek a hazai tehenészetek történetében, bár a tavaly ősz óta tartó áremelkedés némileg enyhített a nehézségeken. Ebben az időszakban a takarmányozási szakember segítségével két lépcsőben sikerült a takarmányozási költségen faragni, miközben a termelés volumene nem változott, sőt minimális mértékben emelkedett is (lásd. diagram). Nemesszalókon a gondos tenyésztői munka eredményeként és kihasználva a vemhes üszők iránti külföldi keresletet, jelentős mennyiségű üszőt sikerült értékesíteni az elmúlt években. A tavalyi nyomott árak miatt viszont 2016-ban inkább a tehénselejtezésre fektettek nagyobb hangsúlyt, ami a genetikai előrehaladás miatt várhatóan tovább fogja növelni a hozamokat. Mivel létszámot már nem tudnak növelni, hamarosan ismét szükség lehet az üszők értékesítésére – immár a helyhiány miatt.

Nagy gondot okoz viszont a szakképzett fizikai munkaerő hiánya, a nyugdíjba ment vagy más okból eltávozó kollégák pótlása évről-évre nehezebben megoldható, a rendelkezésre álló munkaerő egyre kevésbé alkalmas a nagyértékű állatok, technológiák gondozására, üzemeltetésére, ezért is fontos, hogy a már megvalósult beruházásokkal egyben munkaerőt is spóroltak. Bár az említettekhez hasonló volumenű fejlesztések most néhány évig nem várhatóak, de azért a tavalyi évben volt egy terményszárító beruházásuk és tervezik az erjesztett tömegtakarmányok tárolási lehetőségeinek növelését is, valamint a folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében egy új önjáró keverő-kiosztó etetőkocsi beszerzését. Versenyképesnek maradni csak folyamatos fejlesztésekkel lehetséges, ez viszont az elérhető támogatások függvénye is, mivel a tartalékait már sok állattenyésztő telep felélte.

Nemesszalókon hosszú távra terveznek, mert hisznek a hazai állattenyésztésben és hogy mindig szükség lesz a kifogástalan minőségű hazai élelmiszerekre.