Antimikrobiális rezisztencia

Antimikrobiális rezisztencia

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelen korunk egyik legnagyobb köz-, és állategészségügyi kihívása. A kifejezés összetett fogalom, utal valamennyi mikroba azon képességére, hogy a valaha eredményesen használt gyógyszerhatóanyag hatékonyságát veszti azáltal, hogy a kórokozó ellenállóvá válik a gyógyszerrel szemben. Ezen belül az antibakteriális rezisztencia (ABR) kifejezetten a baktériumok esetében kialakuló rezisztenciára vonatkozik.

A baktériumok által okozott megbetegedések leküzdésének egyik alapvető eszköze hatékony gyógyszerek (antibiotikumok) alkalmazása, melyek a kórokozó szaporodásának gátlása vagy elpusztítása révén alkalmasak gyógykezelésre. A bakteriális rezisztencia terjedése, és ún. szuperbaktériumok kialakulása miatt több szakértő is úgy véli, hogy a multirezisztens baktériumok okozta betegségek 2050-re vezető halálokká válnak.

Az antibiotikumok kis molekula tömegű, gombák, vagy baktérium fajok által előállított másodlagos anyagcsere termékek, amelyek más mikrobák fejlődését gátolják vagy kellő koncentrációban el is pusztítják. Az antibiotikum rezisztencia a baktérium azon képessége (általában valamilyen speciális enzim termelése révén), ami által a baktérium az antibiotikum hatása ellen – több-kevesebb hatékonysággal – védekezni képes, így az adott molekula a baktérium szaporodását gátló vagy baktérium ölő hatását nem tudja kifejteni. A hatékony védekezés egyik fontos eleme a rezisztencia vizsgálat, amivel megállapítható, hogy az adott kórokozó ellen mely molekulával lehet hatékonyan védekezni.

A terápiás hatékonyságot nehezíti, ha egy kórokozó egyszerre több antibiotikum hatóanyaggal szemben is rezisztenciát mutathat, illetve egy rezisztencia mechanizmus egyidejűleg más, hasonló kémiai szerkezetű vagy azonos módon ható antibiotikummal szemben is ellenállóvá teszi a baktériumot (keresztrezisztencia).

Az antibiotikum rezisztencia terjedésének okai részben az antibiotikumok megszokásból történő, vagy téves diagnózison alapuló tartós, helytelen használata, a terápiás dózist el nem érő adagban vagy nem megfelelő ideig történő alkalmazása. Tovább nehezíti a terápiás lehetőségeket, hogy az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a rezisztencia kialakulásával, egy-egy ígéretes új gyógyszerjelölt molekula fejlesztése, majd gyógyszerként történő forgalomba hozatala 5-10 évet is igénybe vehet.

Fontos tehát a meglévő gyógyszerek terápiás értékének megőrzése helyes antibiotikum használat révén. A prudens (körültekintő) antibiotikum használat alapvető elemei:

  • pontos diagnózison illetve rezisztencia vizsgálaton alapuló terápia,
  • megfelelő (hatékony) antibiotikum választás,
  • terápiás dózis alkalmazása,
  • megfelelő kezelési időtartamban,
  • megfelelő kezelési módon (külsőleg, szájon át, injekció formájában, stb.).

A védekezés és a probléma kezelése több szakterület összefogását, együttműködését igényli, ezért az agráriumban dolgozó szakemberek, állatorvosok és humán orvosok közös munkáját, szemléletváltó tevékenységét fejezi ki a „ONE HEALTH” – Egy egészség – megközelítés, mely a témával kapcsolatos irodalomban egyre gyakrabban felbukkanó kifejezéssé vált. Ez a szemléletet köszön vissza az Állategészségügyi Világszervezet alábbi infografikáján is:

Antimikrobiális rezisztencia

Forrás: https://www.oie.int/en/for-the-media/infographics/

Hol tartunk?

Ahogy a fentiekben is szó volt róla, bár a jelenség több szakma, szakterület közös problémája, kihívása, jelen cikkben az állategészségügyet érintő szempontokat emeljük ki.

Az antibiotikum rezisztencia kialakulásával, terjedésével kapcsolatban az antibiotikumok állatorvosi felhasználásának gyakorlatát és mértékét egyre több kritika éri. Az állatgyógyászati helytelen (és túlzott) antibiotikum használat következtében kialakuló rezisztencia, részben az állati eredetű élelmiszerek által közvetítve, részben környezeti fertőzés következtében hordozhatnak humán egészségügyi kockázatot.

Antimikrobiális rezisztencia

Forrás: https://www.who.int/antimicrobial-resistance/en/

Az Európai Gyógyszer Ügynökség (European Medicines Agency – EMEA) egy 2009-ben útjára indított program keretében adatokat gyűjt, elemez és publikál a tagállamok állategészségügyi hatóságainak adatszolgáltatása alapján a forgalmazott, és az állattenyésztésben, állatgyógyászatban felhasználásra került antimikrobiális készítmények, hatóanyagok köréről és mennyiségéről. Magyarország több mint 5 éve szolgáltat ilyen jellegű adatokat, a nagykereskedők forgalmazási adatai alapján. A Magyarországon értékesített és felhasznált állatgyógyászati antimikrobiális gyógyszerek 99,8%-a (2017) haszonállatok kezelésére került felhasználásra. A tanulmányok az összehasonlíthatóság érdekében a felmérések során az állat populációkat ún. állategységben kezelik, mely egy származtatott érték a tagállamok különböző összetételű, hasznosítási irányú és méretű állatállományainak valamint az egyéb, pl. felhasználási adatoknak az összehasonlíthatósága érdekében. Nagyon informatív adat az 1 állategységre jutó értékesített antibiotikum mennyisége. A 2017-es tanulmány adatai alapján a két szélső érték: 3,1 mg/állategység illetve 423,1 mg/állategység. A legkisebb értékkel Norvégia büszkélkedhet. (Megj.: Az ABR/AMR megelőzése valamint kezelése területén egyébként a skandináv országok, elsődlegesen Norvégia és Svédország volt az, ahol a legkorábban jelentős szigorításokat léptettek életbe az antibiotikum felhasználás mérséklése érdekében, majd hozzájuk csatlakozva Dánia is korlátozásokat vezetett be.) Az antibiotikum felhasználás tekintetében Magyarország évek óta az élmezőnyben van, ami nem ad büszkeségre okot. Egy az egyben összehasonlítani természetesen nem lehet ezeket a számokat, továbbá a fent említett országok európai viszonylatban sem tartoznak a kifejezetten nagy állatállománnyal rendelkező országok közé, de mindenképpen magas szintű állategészségügyi és állattenyésztői szakmai munka áll egy ilyen irigylésre méltó eredmény hátterében.

A Magyarországon értékesített állatgyógyászati antibiotikumok valamivel több mint 50%-a takarmányba kevert ún. gyógypremix, kb. 40%-a ivóvízben adagolt készítmény. A fennmaradó hányad az egyéb gyógyszerformák értékesítéséből adódik (injekció, tabletta, stb.). A 2017 évi adatok alapján a gyógyszerek 85%-a egy aktív hatóanyagot tartalmazott (az értékesített mennyiség 93%-át képviseli), két aktív hatóanyagot tartalmazott 12%, és a fennmaradó 3% három hatóanyagot.

Hová tartunk?

Felismerve az antimikrobiális rezisztencia jelentette nagyon komoly közegészségügyi kockázatot, az Európai Gyógyszer Ügynökség által létrehozott szakmai testület kategorizálta az antibakteriális hatóanyagokat humán felhasználás szempontjából, és meghatározta azokat a kritikus jelentőséggel bíró antibiotikum csoportokat, melyek (hatékony) felhasználása, és hatékonyságának megtartása alapvető közegészségügyi érdek, így a jövőben ezen hatóanyagok állategészségügyi célú felhasználásának a korlátozása várható.

Az Európai Unió is megalkotta a saját stratégiáját a rezisztencia okozta kihívás kezelésére, ami az állategészségügy területén – egyebek mellett – több, rendeleti szintű jogszabály megalkotását jelentette (link lent). Ezek a rendeletek új szabályozási keretet teremtenek az állatgyógyászati készítmények és azon belül különösen az antibiotikum hatóanyagú termékek felhasználásának, törzskönyvezésének, a gyógyszeres takarmányok előállításának. Kiemelve egy-ként jelentős változást:

  • szigorodnak az antibiotikum készítmények rendelhetőségének szabályai,
  • csökken (jelentősen!) az antibiotikum hatóanyag tartalmú gyógyszeres takarmány rendelvényének érvényessége,
  • gyógyszeres takarmány egynél több antibiotikumot nem tartalmazhat, stb.

Az antibiotikum felhasználását és a rezisztencia terjedését a hatóságok is fokozott figyelemmel fogják kísérni, ezt a célt szolgálja pl. a forgalmazott, ill. felhasznált antibiotikumokról szóló adatszolgáltatás, melynek alanyai – többek között – a gyógyszer forgalmazók, takarmánykeverők mellett az állattartó telepek is.

A fogyasztói tudatosság illetve a hazai piac árérzékenysége ma még talán nem követeli meg az antibiotikum mentes felnevelésből származó állati termékeket és nem téríti meg azt a jelentős többlet ráfordítást, amibe ez a termelési forma kerül, de a folyamat mindenképpen ebbe az irányba tart. Ami ma még versenyhátrányt jelent, az az elkövetkező közeli jövőben jóllehet feltétel lesz.

Nagyon nehéz időszak elé tekint a sertéstartás, hiszen 2022-ben az antibiotikum felhasználást korlátozó új szabályrendszeren túl a terápiás dózisban alkalmazott cink-oxid felhasználásának tilalma is – közel egy időben – életbe lép.

Hogyan tud az egyén hozzájárulni a védekezéshez?

Szakemberként a szakmai szabályok, irányelvek betartásával, az állattartók tájékoztatásával, a járványügyi, higiéniai körülmények fejlesztésével, állattartóként pedig az állatorvosi, tenyésztői, szakmai szervezetek iránymutatásainak követésével. Tekintve, hogy jelenleg a haszonállat állományok antibiotikumos kezeléseinek szükségessége jelentős mértékben a gyenge higiéniai és állatjóléti körülményekre, hiányos járványügyi ismeretekre és fegyelmezetlen telepi menedzsmentre vezethető vissza, így elsődleges fontosságú e területek fejlesztése, az ismeretek bővítése.

MCS GMO-mentes

 

A Bonafarm Csoport érdekeltségi körébe tartozó állattartó telepeken a folyamatos állategészségügyi felügyeletnek köszönhetően megvalósul a felelős antibiotikum használat gyakorlata, annak érdekében, hogy feldolgozó üzemeiből és stratégiai partnereitől biztonságos és prémium minőséget képviselő állati eredetű élelmiszerekkel láthassa el a fogyasztókat. (link: https://mcs.hu/premium/)

 

A témával kapcsolatos további érdekességeket talál az alábbi linkeken:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): http://meddighat.hu/antimikrobialis-rezisztencia-amr/
Állategészségügyi Világszervezet (OIE): https://www.oie.int/en/for-the-media/amr/
Egészségügyi Világszervezet (WHO): https://www.who.int/antimicrobial-resistance/en/
Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) : http://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/antimicrobial-resistance
Európai Gyógyszer Ügynökség (EMEA): https://www.ema.europa.eu
https://www.ema.europa.eu/en/veterinary-regulatory/overview/antimicrobial-resistance/european-surveillance-veterinary-antimicrobial-consumption-esvac
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/4 rendelete (2018. december 11.) a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019R0004
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019R0006

 Felhasznált irodalom:

  1. Tuboly Sándor: Állatorvosi járványtan I., Mezőgazda Kiadó, 1998.
  2. Csikó György: Áttekintés az antimikrobiális gyógyszerek az állatorvoslásban – kilencedik nemzetközi konferenciáról; Kamarai Állatorvos, 2019. év 1. szám
  3. Európai Parlament: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180615STO05929/az-antibiotikum-rezisztencia-egyre-komolyabb-problema-europaban
  4. Európai Gyógyszer Ügynökség: Sales of veterinary antimicrobial agents in 31 European countries in 2017: https://www.ema.europa.eu/en/documents/report/sales-veterinary-antimicrobial-agents-31-european-countries-2017_en.pdf
  5. https://www.oie.int/en/for-the-media/infographics/
  6. https://www.who.int/antimicrobial-resistance/en/

 

Dr. Plachy Melinda
takarmányüzemi állatorvos

Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Hasonló bejegyzések