Fiaztatói menedzsment (1. rész)

Fiaztatói menedzsment (1. rész)

Az elmúlt években kialakult gazdasági környezet alapjaiban változtatta meg a sertéstartók helyzetét, a sertéstartás gazdaságosságát. Az ASP, a Covid, az „egekbe szökő” energia árak, a megemelkedett takarmány költségek egyaránt mélyítették a kialakult válságot. További problémát okozott, hogy a malacok takarmányozásában korábban rutinszerűen alkalmazott ZnO használatát betiltották, és a preventív céllal alkalmazott antibiotikumok használata is szigorúbb szabályozás alá került.

 Az elmúlt évek fejlesztő munkája alapján – egyelőre – kijelenthető, hogy nem sikerült olyan kiegészítőt találni, amely minden tekintetben tökéletesen helyettesítené a ZnO-ot a malacok takarmányozásában. A Bonafarm–Bábolna Takarmány Kft. és Bonafarm Sertéságazat szakemberei által kidolgozott és javasolt takarmányok több telepen bizonyítottak az elmúlt 1-2 évben, de szükségesnek láttuk egy komplett koncepció kidolgozását is annak érdekében, hogy minél több és egészségesebb malac érkezzen a battériákra, majd a hizlaldákba. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a fiaztatóból minél nagyobb súlyú malacokat válasszunk, mert a kisebb súllyal választott malacoknál lényegesen nagyobb gyakorisággal jelentkezik a hasmenés jó technológiai feltételek mellett is.

A genetikától, a született malacok számától függően el kell érnünk, hogy a választott malac nagysága elérje a minimum 6,5-7 kg-ot 26-28 napos választás esetén!
A fiaztató a legtöbb munkaerőt és a legnagyobb odafigyelést igénylő területe a sertéstartásnak, hiszen egyszerre kell kiszolgálni mind a koca, mind a született malacok igényeit. Ennek azonban csak akkor tudunk megfelelni, ha a fiaztatói munkát már a kocák felhajtása előtt elkezdjük a terem javításával, takarításával, fertőtlenítésével, a berendezések ellenőrzésével. Gyakori hiba, hogy a fertőtlenítésre, pihentetésre nem jut elég idő, és a fertőtlenítésre már a terem kiszárítását megelőzően sor kerül. A nedves padozat viszont rontja a fertőtlenítés hatékonyságát, ezért ezt a betelepítés előtt 2-3 nappal kell elvégezni minden esetben a mosást követően kiszárított és felfűtött teremben. Időnként ajánlott a fertőtlenítés hatékonyságát csíraszám méréssel ellenőrizni.

A kocák, kocasüldők felhajtása a várható fialást megelőzően 5-7 nappal történjen a kocák mosását, féreghajtását követően. Több esetben tapasztaljuk a telepi látogatásaink során, hogy a kalodák méretét nem igazítják az állatok méretéhez, holott ennek pontos beállításával csökkenthető az első napokban a malacok nyomásából történő elhullása.

Szintén nagyobb figyelmet kell fordítani az állatok levegőellátására. A fialó koca levegőigénye fialáskor 15 m3 óránként. Több kutatási eredmény bizonyítja, hogy a nem megfelelő levegőellátás az ellési időt növeli, és ezzel nő a holtmalacok száma. A legnagyobb kihívást ebből a szempontból a téli hideg és a nyári meleg időszakok jelentik, hiszen egyszerre kell biztosítani a kocák számára ideális 18-22 oC-os teremhőmérsékletet és az optimális légcserét. Télen az alacsonyabb hőmérséklet hatására a létfenntartás takarmányszükséglete nőhet meg, növelve ezzel a kocatakarmányozás költségét (18 oC alatt 1 oC-onként + 10 dkg takarmány). A nyári kánikulák hatására csökken a takarmány felvétel, csökken a tejtermelés, súlyosabb esetben szív elégtelenség alakulhat ki. Az elmúlt évek időjárását figyelembe véve kijelenthető, hogy a fiaztatók megfelelő hűtése kulcsfontosságú! Ennek megoldása technológiai kérdés: hűtőpanelek alkalmazásával, szellőzőalagút kialakításával biztosítható a kocák számára az optimális hőmérséklet.

Búzakalász Mg. Mélykút fiaztató

Búzakalász Mg. Szövetkezet mélykúti telepének fiaztatója

A született malacok hőmérséklet igénye viszont lényegesen magasabb, fialáskor 30-32 oC a megfelelő. Ezt csak valamilyen kiegészítő fűtés tudja biztosítani. Jó megoldás a melegítő lap, a búvó láda, az infralámpa vagy ezek kombinációja. Főleg nyári napokon tapasztaljuk néhány telepen, hogy a malacoknál minden fűtési rendszer ki van kapcsolva, mert „nyár van”. A szopós malacok ilyenkor is megfázhatnak, ha nincs optimális hőmérséklet a fiaztatón! A hőmérséklet infravörös hőmérő segítségével ellenőrizhető, de a malacok kutricában való elhelyezkedése az, ami tökéletesen megmutatja a komfortérzetüket!

A tenyészállatok takarmányozása kulcsfontosságú a választott malacok súlyát, egészségi állapotát illetően. A felhajtást megelőzően a vemhesség utolsó harmadában a napi adag 3-4 kg között van. A fiaztatón már szoptató kocatápot vagy tranzíciós takarmányt kapnak hasonló mennyiségben. Utóbbi nyersrosttartalma magas, a vemhes kocatakarmányhoz közeli, de nyersfehérje és energia tartalma már a szoptatós takarmányhoz hasonló. Etetését elsősorban azokon a telepeken javasoljuk, ahol az ellés körül vannak problémák, mert magas rosttartalma segít elkerülni a bélsárpangást, csökkenti az MMA–szindróma kialakulásának veszélyét.

A fialást követően emelkedő, a tejtermelést fokozó jól felépített görbére van szükség a kocák fiaztatói takarmányozásánál. A gyorsan emelt görbe étvágytalanságot és tejhiányt okoz, a lassan emelt adag túlzott kondícióvesztést, vállövi fekélyt, involúciós problémákat eredményez. A gyakorlatban ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy az ellést követő napon etetett 1,5- 2 kg-os adagot napi 40-50 dkg-mal növeljük a fialást követő napokban, míg el nem érik a kocák a napi takarmány felvételi maximumukat.  Ez egyedileg nagy eltérést mutat, ennek folyamatos figyelése, az etetett takarmány mennyiségének folyamatos módosítása kiemelt feladata a fiaztatóban dolgozóknak!  Akkor megfelelő a kocák etetése, ha a vályú a következő etetésre nincs „fényesre nyalva”, nagyon kevés takarmánymaradékot tartalmaz. A napi etetések számának növelésével emelhető a napi felvett takarmány mennyisége, ezért a második héttől legalább háromszor kell naponta etetni a szoptató állatokat. Két etetés között minimum 4 óra teljen el.

A felvett szoptatós takarmány mennyiségének maximalizálásához elengedhetetlen a kocák optimális vízellátása. A koca vízigénye a vemhesség alatt 20-30 l, a laktáció alatt a 40-60 litert is elérheti. A szopókák átfolyási sebessége minimum 2-2.5 l legyen percenként. Ennek ellenőrzését már a felhajtást megelőzően el kell végezni, majd a szoptatási időszak alatt szúrópróba szerűen érdemes ellenőrizni. Az ivóvíz minősége is kiemelt fontosságú, mert a nem megfelelő mikrobiológiai állapotú lúgos ivóvizek segítik a napos kori hasmenés kialakulását. Ha lehetőség van rá, a fiaztatón is javasoljuk a víz szerves savval 5-5.5 pH értékre savanyítását, illetve olyan szűrő rendszer alkalmazását, amellyel a nem kívánatos vas és ammónia- tartalom csökkenthető.

Az ellés körüli teendők, a malacok takarmányozása, kezelése, dajkásítása stb. szintén nagyon fontosak a választott malacok nagyságát, egészségi állapotát illetően. Ezekkel a kérdésekkel, az ezekhez kapcsolódó javaslatainkkal a Farm Info következő számában fogunk foglalkozni.

Tóth Zoltán
vezető sertés szaktanácsadó

Gerencsér Gábor
sertés szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Hasonló bejegyzések