Robotfejés – elmélet és gyakorlat egysége

Robotfejés – elmélet és gyakorlat egysége

Az automatizált fejőrendszerek megjelenése és üzemi forgalomba helyezése 30 éves múltra tekint vissza. Ez viszonylag rövid idő, azonban ezalatt is óriási fejlődés ment végbe az emberi beavatkozást nélkülöző gépek piacán. Ennek a folyamatnak az elmúlt években különböző okai voltak, de mindenekelőtt meg kell említeni a munkaerő költségének a növekedését, valamint a munkaerő utánpótlásának hiányosságait. A tejtermelő gazdaságokban a fejésre fordított idő elérheti a teljes munkaerőigény 30-35%-át is.

A Milking Machines Global Market Report 2022 kiadványa szerint a robotfejőgépek óriási keresletet teremtettek a fejőgépek piacán. A termelők nagy számban mutatnak érdeklődést a robotizált rendszerekre, mert nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt, illetve nehéz megfizetni annak emelkedő költségeit. A fejőrobotok napjainkra a fejési munka új dimenzióját jelentik: egyrészt az állatokat érő stresszhatások minimalizálódnak, nagyobb autonómiával és szabadsággal rendelkeznek a tehenek, ami 10-15%-os, jelentős termelésnövekedést is eredményezhet. Másrészt a beépített érzékelők, szenzorok révén minden állatról naponta óriási adatmennyiség képződik, mely a menedzsment számára lehetőséget ad az azonnali döntések meghozatalára. Amekkora innováció rejlik a műszaki-technikai fejlődésben, hasonló mértékű szemléletváltozásra van szükség a termelőknél is a vonatkozó telepi technológiák rendszerének kialakítása, különös tekintettel a takarmányozási feladatok kapcsán.

A fejőrobotok jelentős beruházási költséget jelentek, ezért nagyon fontos a finanszírozás és a megtérülés tervezése. A világ különböző részein ez nem feltétlenül egységesen működik. A University of Minnesota munkatársai (J. A. Salfer, K. Minegishi, W. Lazarus, E. Berning, M. I. Endres) 2017-ben publikált munkájukban vizsgálták ezt a kérdést. Elöljáróban megállapították, hogy a korábbi évek kutatásai alapján az automatizált rendszerek profitabilitása alacsonyabb volt korábban, mint a fejőházi rendszereké. Azonban a folyamatos fejlődés következtében javulás tapasztalható ezen a téren a robotok újabb generációinak bevezetésével. Az újszerű istállóberendezések, valamint a magasabb szintű menedzsmentfolyamatok elősegítették a jövedelmezőség javulását. A fejőrobotok iránti kereslet erősödését segíti az, hogy a kisebb családi farmokon egyre nő az igény a jobb életminőség iránt. A nagyobb telepek pedig azért keresik a robotokat, mert munkabérek növekednek és egyébként is egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni.

Az automatizált fejési rendszerek sikerének egyik fő tényezője a takarmányozás. A robotos rendszerek köztudottan ismert takarmányozási sajátossága a PMR (részleges takarmánykeverék) technológia. Az állatok egy, a TMR-hez képest alacsonyabb energiatartalmú takarmányt kapnak, melyet a fejések alkalmával adagolt robottáppal egészítünk ki. A takarmányos legfontosabb feladata, hogy egyensúlyba kell hozni az etetőasztalon adott PMR, valamint a robotban használt táp arányát és összetételét. A témáról számos publikáció látott napvilágot az elmúlt években, melyek közül J. A. Salfer és M. I. Endres 2016-os megállapításai irányadónak tekinthetőek. 52 minnesotai és wisconsini robotos gazdaság adatai alapján arról írnak, hogy a szabad forgalmú telepek esetében az adagolt robottáp mennyisége mindig magasabb volt, mint az irányított forgalom esetében. A szabad forgalmú telepek esetben a PMR az átlagos tejtermelésükhöz képest 4,5-13,6 kg-mal alacsonyabb termelési szintre volt összeállítva, míg irányított forgalom esetén 4,1-9,1 kg-mal volt az állomány átlagos termelése alá pozícionálva. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a szabad forgalmú telepek PMR-je általában magasabb adagú robottáp kiegészítéssel működik, míg az irányított forgalom esetén a PMR értékei jobban megközelítik egy TMR mutatóit és jelentősen alacsonyabb adagú robottáp felhasználással működik a technológia.

A telepeket ellátó takarmányos szakemberekkel konzultálva, az az egyértelmű véleményük alakult ki a szerzőknek, hogy a sikeres takarmányozási technológia kialakításának kulcsai a pellet ízletessége és a PMR konzisztenciája. Ez utóbbin azt értjük, hogy a PMR alacsonyabb energiakoncentrációval bír, nyersfehérje tartalma nem feltétlenül különbözik egy TMR beltartalmi értékeitől, ellenben a rostfrakciók értékei jelentősen magasabbak lehetnek egy robotos keverék esetében. Ez azt jelenti, hogy a PMR-ben nagyobb szerepet kapnak a tömegtakarmányok. Ezért a megfelelő konzisztencia érdekében nagyos fontos szempont lesz a keverék homogenitása, az optimális fizikai szerkezete és a felhasznált alapanyagok emészthetősége. Ezek a tényezők alapjaiban határozzák meg a szárazanyag-felvétel alakulását, ezzel együtt a termelés felfutását. Mivel az automatikus rendszerek alkalmazása esetében általában nincs a hagyományos értelemben vett csoportosítás – laktáció szerinti képzelhető el –, ezért az esetlegesen gyengébb minőségűre sikerült erjesztett takarmányainkat is egyre problémásabb lesz elhasználni.

A jelenleg forgalomban lévő robotok párhuzamosan 1-4 különböző robottáp etetésére is alkalmasak lehetnek, emellett kétféle folyékony kiegészítő használatára is lehetőség nyílhat. Hazánkban általában a szilárd takarmány 1-2 utas kijuttatására alkalmasak a berendezések. Elvileg lehetőség van a robotok üzemeltetésére különböző szemcseméretű dercés tápokkal, illetve granulált takarmányokkal is. A tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy a granulált forma növeli a látogatások számát. Szintén pozitív hatással van az átlagos látogatásszámra, ha a pellet jó minőségű (kemény), és nem poros, mire az állat elé kerül.

A szabad forgalom esetében a robottáp az elsődleges motiváció az állatok számára, hogy minél gyakrabban keressék fel a robotot. Ezért különlegesen fontos, hogy a pelletek kiváló minőségű és az állatok számára ízletes alapanyagokból legyenek összeállítva. Az attraktív hatást fokozhatjuk aromák, illatanyagok alkalmazásával. Cégünk szarvasmarha-takarmányos csapata az elmúlt években behatóan foglalkozott a késztakarmányokban alkalmazott aromák hatásaival, és volt módunk a legjobb hatást ígérő illatok kipróbálására és összehasonlítására is. Jelenleg a speciális robottakarmány sorunkba tartozó termékek csak ezzel a kiegészítéssel kerülnek forgalomba. Az ízletesség tovább fokozható egyes folyékony alapanyagok bekeverésével a takarmányokba, mely lehetőséggel keverő üzemeink szintén rendelkeznek.

Az irányított tehénforgalom esetén a robottáp csalogató hatása kisebb mértékben érvényesül, az állatok elsődleges motivációja az, hogy éhesek. A robottáp átlagos mennyisége alacsonyabb, mint szabad forgalom esetén, gyakorlatilag 2-4 kg között alakul általában. Nagyon fontos, hogy az állatok elől ne fogyjon el a PMR, illetve hogy a feltolások száma szintén stimulálólag hat a látogatások számára.

Az automatikus fejési rendszereket üzemeltető farmok termelékenységével kapcsolatban szeretnék néhány menedzsment tényezőt megemlíteni, melyekről bővebben lehet olvasni a University of Minnesota munkatársai (J. M. Siewert, J. A. Salfer, M. I. Endres) 2018-as publikációjában. Vizsgálták többek között, hogy milyen összefüggést találnak az egy tehénre, illetve egy robotra történő tejhozam tekintetében akkor, ha új építésű, vagy már meglévő, átalakított istállóba installálják a berendezéseket. Gyakorlatilag a vizsgált 33 robotos telep között nem találtak termelésbeli különbséget. Következtetésük szerint az utólagos kivitelezés esetében is ki tudták elégíteni a tulajdonosok az állatok aziránt támasztott igényeit, hogy megfelelő méretekkel rendelkezzenek a terek, a tehenek kielégítő tehénkomfortot kapjanak, illetve jó itató- és jászolmenedzsmentet érjenek el az épületekben. Vizsgálták a szerzők továbbá, hogy a különböző trágyaeltávolítási módok közül, az automatikus lehúzás, a hagyományos kitolás vagy a rácspadlós megoldás között találnak-e a termelést befolyásoló különbségeket, de ez a tényező sem befolyásolta a fajlagos tejhozamot. A pihenőboxok padozatának kialakítása azonban nagyon fontos tényezőnek tűnik vizsgálataikban: a matraccal borított boxokkal rendelkező farmok átlagtermelése 31,9 kg volt; ahol homokkal almoztak, ott a termelés átlagosan 34,9 kg-ot ért el, míg a vízágyas megoldást alkalmazó farmokon az átlagos termelés 35 kg volt. A vizsgált telepek eredményes üzemeltetése tekintetében fontos a megfelelő jászolmenedzsment kialakítása, ahol az alkalmazott takarmányfeltolások száma és azok módja is nagy különbséget jelenthet. A kézi feltolás adta lehetőségekhez képest az automata (takarmánytoló robot) megoldás közel 5 kg napi termelési előnyt mutatott vizsgálataikban.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. hazai és külföldi partnerei takarmányozásának során elmélyült tapasztalatokat szerzett a robotos telepek minőségi kiszolgálásában. Szaktanácsadó csapatunkat speciális gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberrel bővítettük. Szolgáltatásaink kiteljesedve állnak rendelkezésre, hogy a felmerülő napi feladatok megoldásában hatékonyan tudjunk közreműködni. Az egyedi igényeket is figyelembe vevő robottápsorunk alkalmazásával a tehenek táplálóanyag igényeinek ismeretében, egészségi állapotukat megtartva törekszünk kimagasló termelési eredményekhez segíteni partnereinket.

 

                                                                                                       Éliás Dávid
                                                                                     vezető szarvasmarha szaktanácsadó
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Hasonló bejegyzések