Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a rendezvény kapcsán megemlítette, hogy – a nagy múlttal rendelkező kiállítás nemcsak hazánkban, de a határon túl is nagy érdeklődésre tart számot. Több, mint 20 országból érkeznek a kiállítók, ami azt jelenti, hogy Magyarország legnagyobb, leglátogatottabb agrárkiállítása. Minden évben 52-53 ezer látogató érkezik az eseményre, ami mutatja az állattenyésztés fontosságát.
Ahhoz, hogy az embereket élelmiszerrel el tudjuk látni, ahhoz nagyon komoly tudás kell, hatékony agrárium, hatékony feldolgozóipar, különben nem tudunk megbirkózni ezzel. Ezt a munkát a szakemberekre, a tudományra kell bízni – mondta a vezérigazgató.
Dr. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere beszédében kifejtette, hogy – a mezőgazdaságban élőknek sok nehézséggel kell szembenézniük, ilyen például az aszály, a mezőgazdasági árak csökkenése. A nehézségek állandóak, a polgármester pedig a tudományban, a technológiában, a képzésben és az oktatásban látja a megoldást. Magyarországon a kihívások adottak, és az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az egyik válasz ezekre a kihívásokra.
– Ahhoz, hogy ez az esemény évről évre megújuljon és hozza a megszokott magas színvonalat, rengeteg munka, hit és lelkesedés szükséges – hangsúlyozta a megnyitón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kommunikációra és fejlesztésre van szükség. Kommunikációra egymás között, illetve a társadalommal, valamint fejlesztésekre, hogy képesek legyünk megfelelni a jövő kihívásainak.
– Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Magyarországon a mezőgazdaság sokszínűségét fejezi ki és mutatja be – mondta beszédében Prof. Dr. Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Aki több éve mezőgazdasággal foglalkozik, folyamatosan váratlan kihívásokkal kell szembenéznie és megfelelnie azoknak. Nekünk minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a mezőgazdaság területén kiemelkedő eredményeket tudjunk elérni. Amiben versenyképesek vagyunk, az a minőség, a prémium termékek, a feldolgozottság szintjének növelése, a tudományos vívmányok és a csúcstechnológia alkalmazása. Csak akkor tudunk eredményt elérni a magyar mezőgazdaságban, ha az elméleti és a gyakorlati tudást összekapcsoljuk.
Farkas Sándor miniszterhelyettes köszöntőjében kifejtette, – egy gazdásznak, egy gazdálkodónak, egy állattenyésztőnek, egy növénytermesztőnek az ilyen események, mint az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok nemcsak szakmai esemény, hanem ünnep. Meg kell mutatni egymásnak eredményeinket és sikereinket. Az elmúlt három évtizedre visszatekintve elmondhatjuk, hogy kitartó és következetes munkával vált ez a szakkiállítás a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává. Hangsúlyozta, hogy – csak a kitartó és következetes munka hozza meg a gyümölcsét, ezért is van az, hogy ragaszkodni kell a hosszú távú célokhoz az agráriumban.
Különdíjakat adtunk át
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., ahogy az eddigi évek folyamán, most is különdíjakat adományozott szarvasmarha, sertés és juh kategóriában. A nagyértékű tenyészállatokat a hazai bírálók mellett német, francia és szlovák szakemberek értékelték, így biztosítva a független értékbírálatot.
Abella Dorina sertéstenyésztésvezető, Georgikon Tanüzem
Balassa Gergely ügyvezető, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Kovács Ákos állattenyésztési ágazatvezető, Geogikon Tanüzem
Forrás: saját fotó
A legszebb Magyar Nagyfehér kocasüldő bemutatásáért a különdíjat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi tangazdasága nyerte el. Ennek kapcsán Dr. Polgár Péter intézetigazgató-helyettessel és Kovács Ákos állattenyésztési ágazatvezetővel beszélgettünk. Elmondták, hogy a tangazdaság négy pillére a növénytermesztés, az állattenyésztés, a lovászat és a borászat. 800 hektáron folyik növénytermesztés, ezen belül is egyharmad területen árunövényt (repcét, kukoricát, tavaszi-őszi búzát és árpát), kétharmad területen takarmánynövényt (silókukoricát, lucernát) termesztenek, 300 hektár legelőn pedig a legeltetés mellett szénát takarítanak be. 9 hektáron folyik szőlészeti termelés, a pincészet Cserszegtomajon található, itt mindenképp érdemes megemlíteni a Cserszegi fűszeres fajtát.
Állattenyésztési ágazatuk húsmarha (100 anyatehén és szaporulata, főleg Rad Angus és Limousin fajták), és Magyartarka (40 tehén és szaporulata) tenyésztésével foglalkozik. A napi termelési kapacitásuk kb. 1000 liter extra minőségű tej.
A sertéstenyészetük 1953 óta működik, és itt fontos megemlíteni az alapító, Dr. Kovács József nevét. A telepen Magyar Nagyfehér fajta törzstenyésztése folyik 45 kocával. Az eredeti tenyészcélokat ma is szem előtt tartják:
– kiváló lábszerkezet,
– szervezeti szilárdság,
– hosszú hasznos élettartam.
A keszthelyi Georgikon Campuson a folyamatos fejlesztésre törekednek, egy sertéstelepi technológiai beruházásuk most zárult le.
Nyakas Farm Kft. díjazott tenyészállata
Forrás: saját fotó
A hajdúnánási Nyakas Farm Kft. vehette át a különdíjat a legszínvonalasabban felkészített Holstein-fríz fajtájú tenyészállat utódcsoport bemutatásáért. A múltról és a jelenről Guti Gábor telepvezetőt kérdeztük.
A hajdúnánási családi vállalkozás közel 30 évvel ezelőtt 25 vemhes üszővel indult és napjainkban 1700 tehénnel és szaporulatával (összesen 3700) rendelkeznek. A cég közel 2000 hektáron gazdálkodik, többnyire silókukoricát, napraforgót, búzát, lucernát és szenázs növényeket termesztenek. A szarvasmarhán kívül juhtenyésztéssel is a foglalkoznak, az állományuk 2000 db anya és szaporulata.
A telepvezető elmondta, hogy az elkövetkező évek a fejlesztésekről szólnak, terveik között szerepel egy új fejőház, tehénistálló és borjúistálló építése is.Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon nemcsak cégünk díjazta a vállalkozást, hanem a legszebb tőgyű tehén kategóriában 1. helyezést, 9. osztály kategóriában pedig 3. helyezést értek el.
Lajkó Levente őstermelő
Forrás: saját fotó
A legszínvonalasabb hústípusú juh növendék csoport bemutatásáért Lajkó Levente részesült különdíjban. Az üllési őstermelő 2002 óta foglalkozik juhászattal és 2017 óta Fehér Suffolk törzstenyésztő. Jelenlegi állománya 320 anyajuh és szaporulata, ebből 130 törzsanya, a többi árutermelő. A tenyészkosokat Magyarországon, a vágóbárányt felvásárlón keresztül külföldre értékesítik (Jordánia, Libanon, Izrael és szezonálisan Olaszország).
Gratulálunk a díjazottaknak!
Fiatal agrárgazdász verseny a kiállításon!
Fiatal agrárgazdász verseny díjátadó
Forrás: saját fotó
Az országban működő öt agrárszakképzési centrum a Hód-Mezőgazda Zrt.-vel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen, valamint az SZTE Mezőgazdasági Karral együttműködésben, a szakkiállítás keretében, Hódmezővásárhelyen rendezte meg az Agrárszakképző Intézmények IV. Országos Gazdászversenyét.
2024. május 3-án 33 diák, 11 csapatban versenyzett és gazdálkodási, mezőgazdasági elméleti, valamint gyakorlati feladatokat oldottak meg. Volt a feladatok között például kézi fejés műtehénen, mezőgazdasági gépek napi karbantartásának bemutatása, gazdasági állatok tömegének becslése.
A szakmai zsűriben a Bonafarm Mezőgazdaságot Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője képviselte. A versenyen a Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, Győr nyerte a takarmányüzemi szakmai tanulmányutat.
Ezúton is gratulálunk a fiatal gazdásztanulóknak!
Lábszky Edina
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
