Az elmúlt néhány évben a fiatal gazda pályázat segítségével sokan elindították gazdaságukat. Hogy mennyire jártak sikerrel abban számos tényező játszik szerepet. Az adott ágazat helyzetétől függően, az alkalmazott genetikán keresztül a takarmányozás hatékonyságán át sok minden hatással van egy gazdaság sorsának alakulására.
A Vas megyében gazdálkodó Baráth Beatrix úgy érzi, hogy fiatal gazdaként megtalálta számítását. Még 2015-ben indította el gazdaságát egy bérelt telephelyen 1800 tojótyúkkal, emellett laskagomba termesztést is bevállalt a pályázatában. A fő profil természetesen a tojástermelés, jelenleg 2660 tojótyúk van állományában. „ A kezdetekkor sikerült megegyeznünk a telep tulajdonosával, hogy az 1800 tojótyúk által termelt tojásmennyiséget átveszi, közben meg építhetjük saját piacunkat.” – mondja Baráth Beatrix
A négy éve kötött megállapodás azóta is tart és a meglévő piac mellett sikerült újabb vevőket találnia. A magánszemélyek mellett kisboltoknak, zöldségeseknek és éttermeknek is szállít. A fiatal termelő bízik benne, hogy a telep bérlésére a későbbiekben is meg lesz a lehetősége. Szerencsésnek tartja magát, hogy sikerült jó időben elindítania gazdaságát. Amikor elkezdte a tevékenységét akkor 17-19 forintért értékesítették a tojást, most ez jelenleg 33-35 forint körül alakul. Úgy látja, hogy ilyen tojásárak mellett van lehetőség a fejlesztésre is.
Jelenlegi állományában Tetra SL tojók termelnek, de volt már Lohmann Classic Brown és Hy-line madara is. A különböző genetikák között termelésben nem lát igazán különbséget, inkább csak az állatok habitusában. Mikor milyen állomány kerül be az istállóba az főleg attól függ, hogy az állományváltás időszakában milyen genetikájú előnevelt állomány áll rendelkezésre. A jelenleg termelő tojók előtt a Lohmann féle genetikát használta, de sajnos idő előtt kellet lecserélnie az állományt mivel, ha nem teszi, akkor pont a karácsonyi időszakra nem lett volna tojás. A mostani állomány augusztus végén került be az istállóba, így most zömében M-es tojások kerülnek értékesítésre. A S-es méretű tojások számát azzal próbálják minimalizálni, hogy az állományt nem indítják el 17 hetesen, hanem inkább 18-19 hetes életkor között. A gazdaság elindulása óta a Bábolna Takarmány takarmányaival takarmányoz. A Platinum árutojó I.-es takarmányunkat használja végig, morzsázott kivitelben. Úgy látja, ennek a takarmánynak köszönhető az, hogy a magas szintű 97-99 százalékos termelést hosszú heteken keresztül tudja tartani az állomány. Három hetente hat tonna takarmány érkezik ide a telepre a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. zalacsébi üzeméből. Tojónként 120-125 grammot adagolnak ki, ugyan a szakirodalom szerint ez soknak számít a ketreces tartásban, de a tapasztalatuk az, hogy ez tojásban bőven megtérül.
„ Nem vagyok híve annak, hogy 110 grammos mennyiséget adjunk a madárnak, még akkor sem, ha ezzel is megfelelő mennyiségben tojnának, mivel ez esetben sokkal több lenne a S-es méretű tojás.” – teszi hozzá Baráth Beatrix
Jelenleg a legtöbb ketreces tojástermelő várakozó állásponton van, hiszen bejelentésre került, hogy egyes élelmiszerláncok néhány év múlva nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást. – A boltokban jelenleg még ebből adnak el a legtöbbet, azért mert ez a legolcsóbb.
„Attól függően alakul a gazdálkodásom, hogy a telep bérlésére milyen lehetőségem lesz a jövőben és a piaci igények milyen fejlesztést kívánnak meg tőlem. Bízom benne, hogy hosszú távon lehet termelni a jelenlegi feltételek mellett!”- zárja a beszélgetést Baráth Beatrix
Kóbor Lajos
területi képviselő
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
