A rágcsálók nem édesek és nem tartalmaznak keményítőt, szénhidráttartalmuk alacsony. A macskák vadon élő ősei ennek megfelelően kevés szénhidráthoz jutottak hozzá a többnyire kisemlősökből és a madarakból álló étrendjükből. Az állateledel ipar felemelkedése előtt a háziasított macskák gabonából és cukrokból keveset ettek, amit a biológiájuk tükröz is. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a macskák ne tudnának felhasználni bizonyos szénhidrátokat az étrendjükben.
Macskaeledel és a szénhidrátok
Egy tanulmány megállapította, hogy a hagyományos száraz macskaeledelekben a metabolizálható energia 20-40%-a szénhidrátokból származik (pl.: gabonafélék-, burgonya-, illetve hüvelyesek keményítőtartalma). Azonban a macskák csak korlátozottan képesek megemészteni ezeket a keményítőket. A kutatók azt találták, hogy a szénhidrátok lebontásáért felelős enzimek gyengébbek, vagy hiányoznak a macskáknál, ellentétben a kutyával, az emberrel és más mindenevővel. Az emberek nyálában lévő amiláz enzim már rágás közben megkezdi a keményítő cukrokká bontását. Ezzel szemben az amiláz enzim aktivitása a macskák nyálában, a hasnyálmirigyében és a chymusban is gyenge. Ráadásul miután a macskák megemésztik a szénhidrátokat, nem tudják úgy felhasználni a végtermékeket (pl: glükóz), mint a kutyák. A tudósok megállapították, hogy az egyszerű cukrok, monoszacharidok vagy glükóz felvétele kétszer annyi időbe telik a macskáknál, mint a kutyáknál. Úgy tűnik, hogy a macskáknál hiányzik az a képesség is, hogy a megemésztett szénhidrát alapján szabályozzák a szénhidrát felvételét a takarmányban jelen levő mennyiségtől függően.
A szénhidrátok emésztése macskaeledelben
A szerzők azonban megjegyzik, hogy a kutatás nem ad választ arra, hogy mekkora a macskák bélrendszeréből maximálisan felszívódó cukrok mennyisége. Ez azt jelenti, hogy a tudósok nincsenek tisztában azzal, hogy a macskaeledelek szénhidráttartalma alatta vagy felette van a macskák emésztőrendszerében maximálisan hasznosuló értéknek. Egy 1977-es tanulmányban az szerepel, hogy a macskák a macskaeledelben található keményítő 40-100%-át képesek megemészteni, a szénhidrát forrástól függően.
A jó emészthetőséghez a szénhidrátokat főzni és darálni kell, csakúgy, mint extrudálással vagy egyéb feldolgozási módszerekkel készült macskaeledeleknél. Egy másik tanulmány szerint a nagy mennyiségű gyengén emészthető szénhidráttartalom a macskák vastagbelében fokozott mikorbiális fermentáció miatt hasmenést, haspuffadást és felfúvódást okozhat.
Egy szénhidrát van amiről határozottan elmondható, hogy a macska tud élni nélküle, az a cukor. Neurológiai vizsgálatok a macskák ízérzékelésével kapcsolatban kimutatták, hogy a sós, keserű, savanyú ízeket, valamint az aminosav és nukleotid ízét érzékelik, de az idegek egyáltalán nem reagáltak a cukorra. Genetikai vizsgálatok alapján megállapították, hogy a macskákban hiányzik egy funkcionális gén, a TAAS1R2, aminek köszönhetően a macskáknál nem alakultak ki olyan receptorok, mint például az emberi nyelven lévő édes íz érzékelésért felelős ízlelőbimbók.
Alternatív macskatápok
Bár a nyers hús népszerűsége nő a macskaeledelekben, ennek ellenére ilyen típusú eledelekkel kevés hosszú lefolyású kísérletet végeztek nagyobb macskapopulációkkal. Egy tanulmány kimutatta, hogy nyers hússal készült macskaeledelekben nagyobb a szárazanyag, a szerves anyag, a nyersfehérje és a bruttó energia látszólagos emészthetősége. Ezzel szemben egyes tanulmányok arról számolnak be, hogy a nyershús tartalmú macskaeledelekben nagyobb eséllyel fordulnak elő potenciálisan káros mikroorganizmusok, úgymint Salmonella és E. coli.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy továbbra is kérdéses a macskaeledelekben lévő szénhidrátok optimális mennyisége, illetve azok egészségre gyakorolt hatása. Számos kereskedelemben kapható macskaeledelnek magasabb a szénhidráttartalma, mint amennyit egy vadmacska meg tudna emészteni. Azonban arról nincs adat, mekkora az optimális szénhidráttartalom házimacskák részére, különösen, ha figyelembe vesszük a háziasított és a vadonélő macskák életmódbeli különbségeikből adódó eltérő táplálékszükségletet.
Petfood industry, 2017