Utazás kisállattal

Utazás kisállattal

A nyár a legtöbb család számára a szabadságok, hosszabb – rövidebb utazások időszaka, amiből egyre inkább a négylábú családtagok is részesülhetnek.
Kutyával vagy bármilyen háziállattal útra kelni nagy öröm, de óriási felelősség is. A nyári hőség az állatok szervezetét éppúgy megviseli, mint az embereket, védekezni azonban kevésbé képesek, ezért a gazda gondosságának és körültekintésének sokkal jobban ki vannak szolgáltatva, mint az év más időszakában.

Hosszabb utazás során a hőmérséklet, itatás, szükség esetén kisebb megállók beiktatása lehet szükséges. Sokak, akik kutyás életre vannak Utazás kisállattal - kutya motoronberendezkedve kombi autóval utaznak, vagy olyan kocsival, ahol a kutya a csomagtérben utazhat, hordozó dobozban vagy szabadon. Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy az ilyen kialakítású autók hátsó ülése mögött a levegő megrekedhet, és bár az „utastérben” a klíma kellemes hőmérsékletet biztosít, nem biztos, hogy hátul is így van, különösen nem a hordozóban. A klímahasználatnak az állatok esetében is hasonló káros hatásai lehetnek, mint embernél, így a túl intenzív, a külső hőmérséklethez képest sokkal hidegebb levegő kedvezőtlen hatású, ráadásul az állatok általában nem szeretik a huzatos, erős légáramlású helyeket.
A legegyszerűbb óvintézkedés az utazást olyan napszakra időzíteni, amikor a hőmérséklet várhatóan alacsonyabb, és csúcsforgalom, dugó nem lassítja a haladást, és ezzel növeli az autóban töltendő időt.

Nyaranta sok civil szervezet, sőt matrica kampányában (Ne hagyj az autóban! – matricakampány) még az állategészségügyi hatóság is igyekszik felhívni az állattartók figyelmét a kocsiban hagyott állatokat fenyegető életveszélyes állapotra. Szélsőséges meleg napokon már a kisebb-nagyobb résnyire lehúzott ablak sem biztosít megfelelő védelmet a felforrósodott autóban, és ha az állat testhőmérséklete 41-42 fok fölé emelkedik, hőguta alakulhat ki. Ilyenkor a kórosan megemelkedett testhőmérséklet hatására a sejtek károsodnak, szervi elváltozások (pl. agy, tüdő, tápcsatorna) majd következményes sokkos állapot alakul ki, mely intenzív lihegés mellett, idegrendszeri tünetekhez végül a keringés összeomlásához és akár elhulláshoz vezethet.
A kutya autóban szállítása nem csak állategészségügyi hanem biztonsági kérdéseket is felvet. Az autózáshoz szokott kutya esetében is előfordulhat, hogy hosszabb utazás során nyugtalanná válik, ezzel azonban a vezetőt veszélyeztetve már a közlekedésben résztvevő többi ember biztonságát is veszélyezteti. A közúti közlekedés szabályait megállapító „KRESZ” nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy a kutyát kell-e pl. biztonsági övvel rögzíteni, vagy kutyarácsot elhelyezni kombi autók utastere és a csomagtér között. A jogszabály értelmében a szállított kutya rakománynak számít, melyet úgy kell rögzíteni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Az előírások megsértése szabálysértésnek minősül, és az ennek megfelelő szankciókat vonja maga után. Egyes országokban, pl. Olaszországban és Spanyolországban például a három lehetőség (elválasztó rács, elválasztó háló, illetve szállítódoboz) valamelyikének meg kell lennie.

Kedvtelésből tartott állatok (a jogszabály értelmében ide tartoznak még a macskák és a vadászgörények is) Európai Unión belüli mozgásának alapvető feltétele, hogy az állat legalább három hónapos életkorát betöltötte, egyedileg jelölt (microchip) legyen és érvényes kisállat útlevéllel rendelkezzen. A beutazás feltétele a legtöbb Uniós tagállamba – így pl. Olaszországba és Görögországba– e három kritérium együttes teljesülése. A kisállat útlevelet a kezelő állatorvos állítja ki (a későbbiekben oltási könyvként is szolgál), mely az állat és a tulajdonos adatain túl tartalmazza az állatra vonatkozó valamennyi lényeges állategészségügyi információt (oltásokat, féregtelenítő kezeléseket, ivartalanítás tényét, stb.).

Kisállatútlevél

Állatútlevél

Kisállat útlevelet bármilyen életkorú állat kaphat, az útlevél azonban a benne igazolt érvényes veszettség elleni oltástól válik érvényessé, amennyiben az állat az oltás időpontjában legalább 12 hetes, és az oltás beadását követően 21 nap eltelt. Ha az emlékeztető oltást az előző érvényességi idején belül adták be, akkor az oltás a beadás napjától érvényes. (A javasolt oltási programról korábbi cikkünkből tájékozódhat: Miért fontos a védőoltás?)

Ettől az alapesettől persze vannak eltérések. Egyes tagállamok – így pl. Horvátország – beengedik területükre a három hónapos életkorát még be nem töltött, veszettség elleni oltással nem rendelkező, vagy 12-16 hetes, veszettség ellen oltott olyan fiatal állatokat, melyek oltásától számított 21 nap nem telt el. Ebben az esetben is szükséges, hogy az állat egyedileg azonosított legyen, azonosító okmány kísérje, továbbá a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy az állat születésétől az utazás idejéig nem érintkezett veszettség szempontjából fogékony fajba tartozó vadon élő állattal (nyilatkozatminta: 577/2013/EU rendelet I. Melléklet I. része – kitöltendő angolul és a rendeltetési tagállam hivatalos nyelvén). Amennyiben az anyaállattal együtt történik a szállítás, és az anyaállat az ellést megelőzően érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkezett, akkor az itt részletezett követelményeknek nem kell teljesülniük.

A beutazással kapcsolatos tájékozódáshoz segítség lehet az Európai Unió alábbi weboldala: Young Animals

A fentiekben vázoltakon túl egyes tagállamok további állategészségügyi kritériumokat állapíthatnak meg a beutazás feltételeként. Finnországba, az Egyesült Királyságba, Írországba valamint Máltára történő utaztatás esetén a tervezett belépés előtt legfeljebb 120, legalább 24 órával az állatnak féregellenes szerrel történő kezelésen kell átesnie, melynek tényét igazolni szükséges (ehhez a kisállatútlevél megfelelő rovata használható).
Az Egyesült Királyság Unióból való kilépése a szabályozásban változásokat eredményezhet, így amennyiben az úti cél az Egyesült Királyság, mindenképpen javasolt utazás előtt az ország hivatalos weboldalán is tájékozódni!
Amennyiben az úti cél nem Uniós tagállam, hanem ún. harmadik ország, úgy a kiutazáshoz az állat tartási helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított állategészségügyi bizonyítványra van szükség, melyben a hatósági állatorvos a bizonyítvány kiállításával az adott célország által előírt feltételek teljesülését igazolja. Ehhez szükséges, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítása előtt a kezelő állatorvos az állatot megvizsgálja, és igazolja, hogy betegség tüneteit nem mutatja. Az érvényes kisállat útlevélre ebben az esetben is szükség van, mivel az hazautazáskor az Unió területére történő belépés feltétele.
Egyes nem Uniós tagállamok, mint pl. Svájc és Norvégia az ország területére történő beléptetéshez elfogadják az érvényes kisállatútlevelet, azonban Norvégia a fent említett országokhoz hasonlóan kutyák esetében megköveteli továbbá a féregellenes kezelést is.

Az utazás önmagában is hordoz némi kockázatot, azonban ugyanúgy, ahogy az ember saját egészsége érdekében is tesz előkészületeket (védőoltás egyes egzotikus úti célok esetében, alap gyógyszer csomag összekészítése, stb.) a kisállatok egészségmegőrzése érdekében is szükséges a felkészülés.
Részben a globalizálódó világunknak, részben a klímaváltozásnak köszönhetően, valamint annak a ténynek, hogy az utazások során egyre többször már a kedvencek is kísérik a családot, hazánkban is megjelentek olyan, korábban még egzotikusnak számító állatbetegségek, melyek mára már egyáltalán nem tekinthetők különlegességnek. Egyre nagyobb számban állapítanak meg az állatorvosi praxisok pl. szívférgességet betegeik körében; e betegség pár évvel ezelőtt még „egzotikusnak” számított, ma már szinte általános a kutyák szűrése és megelőző kezelése. (A szívférgességről részletesen honlapunkon olvashat: Szívférges a kutyám, mit tegyek?). Egyre riogatóbb cikkek jelennek meg egy másik, hazánkban ma még nem elterjedt betegségről, a leishmaniasisról. A betegség elsősorban a melegebb éghajlaton fordul elő, egysejtű parazita okozza, mely képes megbetegíteni az embert és az állatokat egyaránt. Terjesztésében – csak úgy, mint a fent említett szívférgesség esetében – lepkeszúnyogok játszanak közvetítő szerepet (vektorok), melyek vérszívás során viszik át és terjesztik a kórokozót az állatok és az emberek között.
A betegség lappangási ideje hosszú, több hónap is lehet. Kezdeti általános tüneteket követően bőr tünetek (állatokon szőrhullás a feji részről kiindulóan, elsősorban a szemek körül), majd súlyos – akár végzetes kimenetelű – szervi elváltozások jelentkezhetnek.
Az egzotikus betegségek terjedése részben azzal is magyarázható, hogy a globális felmelegedés következtében, a betegség kórokozóit közvetítő lepkeszúnyogok a mediterrán, melegebb éghajlatú területekről észak felé is képesek terjeszkedni, illetve a külföldön megfertőződő állatok vagy emberek szervezetükben hurcolják be, majd vektor útján, vagy más betegségek esetében egyéb módon terjesztik a kórokozót.

A fentiek alapján tehát mindenképpen szükséges – a mediterrán területekre utazóknak különösen – az ektoparaziták ellen hatékonyan és időben védekezni, figyelembe véve, hogy a megelőző kezelésként használt készítmény az applikálástól számítva mikor biztosít megfelelő védelmet.
Az út során jelentkező nem várt kiadásokra egyes biztosító társaságok által ajánlott biztosítási termékek (utasbiztosítások) fedezetet nyújtanak a külföldön tartózkodás során felmerülő sürgősségi állatorvosi kezelések esetén, melyről érdemes előzetesen tájékozódni.
Az állatok légi szállítására vonatkozóan általános állatjóléti szabályok valamint a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előírásai az irányadóak. Egyes légitársaságok a IATA előírásokon túl további egyedi korlátozásokat tehetnek.
Légi szállítás esetén is általános szabály, hogy minden állatnak mikrochippel és érvényes kisállat-útlevéllel kell rendelkeznie (az érvényesség feltételeit lsd. cikkünk bevezetőjében). A vemhes állatok a vemhesség 6. hetéig utazhatnak, a vemhesség tényét a tulajdonos köteles jelezni a szállítás megrendelésekor. Fentieken túl egyes légitársaságok megtagadják pl. az ún. brachycephal fajták (rövid fejű ill. orrú fajták, mint pl.: mopsz, boxer, angol bulldog, francia bulldog, Boston terrier, stb.) egyedinek szállítását, mivel ezek a fajták sajátos arckoponya alakulásuk miatt pl. hő okozta stressznek sokkal kitettebbek, mint egyéb fajták.
A kisállatok légi szállításának lehetőségei igen korlátozottak, így amennyiben légi úton szeretné valaki állatát szállítani, mindenképpen célszerű az adott légitársaság képviseleténél előzetesen érdeklődni.

Jelen cikkünkben kizárólag a nem kereskedelmi célú szállítás[1] feltételeit ismertettük. Fontos tudni azonban, hogy kereskedelmi célú szállítás esetén a jogszabály további feltételeket és kötelezettségeket állapít meg!

Az utazásról részletes információkat, hasznos linkeket ITT találhat.

[1] Abban az esetben, ha az egy tulajdonos által szállított állatok száma meghaladja az ötöt, akkor szándéktól függetlenül kereskedelmi szállításnak minősül, melyhez a területileg illetékes hatósági állatorvos által kiállított bizonyítvány, és a szállítóra vonatkozóan további engedélyek szükségesek. Az állatok számától függetlenül kereskedelmi szállításnak minősül ha az állatot eladás, tulajdonosváltás – beleértve az ingyenes átadást is – céljából szállítják.

Hasonló bejegyzések